Próbavonat a Fogaskerekű Vasúton

Ma délelőtt próbavonat közlekedett a Fogaskerekű Vasúton. Méghozzá nem is egy, hanem mindjárt kettő.

Elsőként a zöld nosztalgiakocsi próbamenetével találkoztam. Nyilván a jövő keddi nosztalgiamenetekre való felkészülés jegyében próbáztak vele.

Június 24-én lesz ugyanis pontosan 140 éve, hogy megnyitották a Fogaskerekű Vasút első szakaszát. Akkor még csak a mai Városmajor és Svábhegy között, és csak a nyári hónapokban közlekedtek a vonatok. A Széchenyi-hegyig tizenhat évvel később hosszabbították meg a vonalat.

Az évforduló alkalmából már most vasárnap is lesznek programok – egyfajta nyílt nap – a Fogaskerekűnél. Kedden délután pedig forgalomba állítják a nosztalgiakocsit.

A kocsi jelenleg az 50-es pályaszámot viseli. Eredetileg 2-es pályaszámmal vették állományba 1874. június 19-én, azaz a vasút megnyitása előtt néhány nappal. 1973 márciusában selejtezték, amikor a Fogaskerekű Vasút összes, a személyszállításban addig használt járművét kivonták a forgalomból. Az akkor kezdődő teljes átépítést követően, 1973 augusztusában a mindmáig közlekedő, piros színű, svájci-osztrák gyártmányú, úgynevezett SGP motorvonatok álltak forgalomba.

A gőzmozdonyos vontatás időszakából (1874-1929) sajnos nem maradt fenn gőzmozdony. Az ezt követő, villanymozdonyos korszakból (1929-1973) ugyan megőriztek egy mozdonyt és egy másik személykocsit, de ezek a mai pályán nem közlekedhetnek. 1973 óta ugyanis a korábbitól merőben eltérő fogasléc- és áramellátási rendszert használnak a Fogaskerekű Vasúton.

Szerencsére azonban arra van mód, hogy az 50-es pályaszámú nosztalgiakocsi közlekedjen. Ilyenkor a városmajori kocsiszínnél az egyik SGP szerelvényt szétcsatolják. A hegy felőli vezérlőkocsit félreállítják, a motorkocsit pedig összekapcsolják a nosztalgiakocsival. Akárcsak a menetrend szerinti vonatok esetében, a motorkocsi hegymenetben ilyenkor is tolja a vele összekapcsolt kocsit.

Rendesen a motorvezető a vezérlőkocsi vezetőállásáról távvezérli a motorkocsit. A nosztalgiameneten viszont hegynek felfelé a szerelvény elején, tehát a nosztalgiakocsi homlokfalánál, és a végén, azaz a motorkocsi vezetőállásán, is dolgozik egy-egy motorvezető. Akárcsak a villanymozdonyos korszakban, a völgy felől, a vonat végén szolgálatot teljesítő vezető a másiktól kapott utasításoknak megfelelően szabályozza a vonat sebességét.

Hasonló technológiát alkalmaznak akkor is, amikor teherkocsival vagy a felsővezeték-mérő kocsival kell közlekedtetni. Más vontatójármű nem lévén, valamelyik motorkocsival továbbítják a vonatot.

A mai próbavonatban a zöld nosztalgiakocsi az 51-es pályaszámú motorkocsival közlekedett.

Azt, hogy próbamenetről volt szó, abból is látni, hogy nem ültették fel a nosztalgiakocsira a fékezőt jelképező bábut. A gőzmozdonyos korszakban a homlokfal tetején létesített álláson dolgoztak a fékezők, akik egyúttal figyelőszolgálatot is elláttak. Természetesen ezt a rendszert már 1929-ben megszüntették, hiszen a felsővezeték közelében dolgozni életveszélyes lett volna. A látvány kedvéért a kocsi felújításakor ismét kialakították a fékezőállást, és amikor utasokat is szállítanak, egy bábut ültetnek fel rá.

A másik próbavonat természetesen egy rendes SGP szerelvény – nevezetesen az 57-es pályaszámú motorkocsi és a hozzá tartozó 67-es pályaszámú vezérlőkocsi – volt. Mivel több fordulót is teljesített, valószínűleg új motorvezető vagy motorvezetők oktatása folyt a vonattal.

Kapcsolódó oldalak:

140 éves a Fogaskerekű Vasút

További információ a június 24-i nosztalgiamenetekről (nem hivatalos oldal)

Egy korábbi bejegyzés:

Nyílt nap a Fogaskerekű Vasúton