Az állomás váltói villamos állításúak. A hajtómű a váltót biztonságos végállásában tartásáról is gondoskodik. Azaz nem engedi, hogy a külső erő hatására a váltó csúcssínjei elmozduljanak, így a ráhaladó jármű kisiklódjon.Azonban a szolgálat befejezésekor a biztosító berendezést áramtalanítják. A váltók hajtóművéről is lekapcsolják az áramot, így azok már nem tarthatják végállásban a váltót. Vonatok azonban szolgálatszünetelés idején is közlekednek.
A váltók villamos úton állíthatóra történő átszerelésekor, azaz 1973-ban már nem volt folyamatos éjjel-nappali szolgálat az állomáson, ezért a váltókra azonnal felszereltek egy-egy váltózárat. Ezek az egyenes irányú csúcssínt elmozdulás ellen közvetlenül rögzítik.
A 2000-es évek elején– a nagyvasúti váltók mintájára – az állomás váltóit biztonsági betéttel is ellátták. A betéttel kiékelhető a kampózár, ami önmagában is a csúcssín rögzítésére szolgáló alkatrész. A biztonsági betétet napközben az állomásfőnök a forgalmi irodában őrzi. A váltóra való felhelyezés után közönséges lakattal lezárja, majd a lakatkulcsot magánál tartja. A dolog természeténél fogva a biztonsági betétet a gyermekvasutas pajtások nem kezelhetik.
A biztonsági betétek egyenes és kitérő állásban is felszerelhetők a váltókra. Azaz nemcsak szolgálatszünetelés idején, hanem áramszünet és egyéb biztosító berendezési üzemzavar esetén is használhatók, ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a váltókon mindkét állásban közlekedni kell.
A bejegyzéshez tartozó kép az állomás 2 sz. váltójának egy részletét mutatja. Jól látható a lakattal lezárt, vörös színű biztonsági betét, valamint az, ahogyan kiékeli a csúcssín alá felszerelt kampózárat.
