A budakeszi autóbuszjáratok története

A budai hegyekben az első autóbuszjárat 1909-ben indult. Útvonala a Fogaskerekű Vasút sváb-hegyi állomásától a Normafa érintésével a János-hegyig tartott. A Phönix Automobil Rt. üzemeltette időszakos járatként. Az Erzsébet-kilátót 1910-ben nyitották meg. A vonalat valószínűleg eleve ehhez időzítve létesítették. Az buszok ekkor még többnyire akkumlátoros kivitelűek voltak, a választékos beszédben pedig géperejű társas kocsinak nevezték őket.

A Budapestet Budakeszivel összekötő autóbuszjáratra először 1911-ben kértek engedélyt. Méghozzá mindjárt két magánvállalat is tervezte egy-egy járat beindítását. Az engedélyt mindketten megkapták, működésükről azonban semmiféle emlék nem maradt fenn. Valószínűleg pénzügyi okokból a szolgáltatást egyikük se kezdte meg. A Budakeszi úton tehát továbbra is lovas kocsik közlekedtek.

A fővárosi önkormányzat egy egységes autóbusz-hálózat kiépítését már az 1910-es években szorgalmazta. A próbaüzem 1915-ben kezdődött meg az Andrássy úton. Az első világháború okozta nyersanyaghiány miatt a próbaüzemet 1917-ben beszüntették. Az autóbuszok csak 1921-ben indultak újra, ám még ekkor is csak a pesti oldalon közlekedtek.

Budán az első járat 1926-ban indult a Krisztina tér és a Csörsz utca között. Majd egy újabb, de csak éjszaka közlekedő járat az Állatkertet és a Krisztina teret kötötte össze még ugyanebben az évben. Az első, villamos üzemű autóbuszok helyett ekkor már csak belsőégésű motorral felszerelt járműveket vásároltak. A vonalak száma Pesten és Budán is fokozatosan nőtt.

A rohamosan növekvő forgalmi igényeket az önkormányzati tulajdonban lévő Székesfővárosi Autóbuszüzem (SZAÜ) nem tudta kielégíteni, így szükségessé vált magánvállalatok bevonása. A Budapesti Autóbusz-közlekedési Rt.-t (BART) 1928-ban alapították. A hálózatot a két cég összehangoltan fejlesztette.

1930-ban a BART kapta feladatul a főváros környéki települések, elsőként Pestújhely és Rákosszentmihály bevonását az autóbuszközlekedésbe. A Széna tér és Budakeszi közötti járat 1932. július 14-én indult meg. Viszonylatszáma kezdettől fogva 22-es volt. Két héttel később a Szépilona és Budakeszi között 22/A jelzéssel betétjárat is indult. A vonalat 1937-ben vette át a Budapest Fővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt), a SZAÜ utóda. A 22-es vonalon közlekedő BART autóbuszok meggypiros színűek voltak, a BSzKRt állományába kerüléskor festették át őket sötétkékre.

1939-ben a Széna térről újabb autóbuszjáratot indított a BART, ezúttal Zsámbék és Páty felé.

Magyarországon 1941. június 12-én tértek át a jobboldai közlekedésre a közúti forgalomban. Budapesten azonban csak november 9-től közlekedtek az út jobb oldalán. A késedelem egyik oka pontosan az volt, hogy az autóbuszok átalakítása hosszabb időt vett igénybe.

A második világháború idején az autóbuszközlekedést több alkalommal korlátozták vagy szüneteltették. Kezdetben a járműveket és vezetőket a visszafoglalt területekre vezényelték, a későbbiekben alkatrész- és üzemanyag hiány lépett fel. A 22A jelzésű viszonylatot a lehető legtovább fenntartották, de a front átvonulása idején természetesen ez is szünetelt. A 22, 22A és időközben megindított 22B viszonylatokat a BSzKRt 1946-ban újból elindította. A járatokat 1948-tól ismét a BART üzemeltette.

1946-ban a János kórház és a budakeszi Erzsébet Szanatórium között rendkívüli járatot is indítottak, amelyet csak a Rendőrség és a BSzKRt dolgozói vehettek igénybe. Útvonalát hamarosan meghosszabbították a Kossuth hídon át az Oktogonig. A szabad férőhelyeket, dupla viteldíjét, az utazóközönség is igénybe vehette.

Ságvári-liget állomást 1948. június 24-én pénteken nyitották meg. Vasár- és ünnepnapokon 49-es jelzéssel gyorsjárat közlekedett az állomás és a Moszkva tér között. Az autóbuszok útközben csak a Kuruclesi útnál és Budagyöngyén álltak meg.

Sajnos a Budakeszi úton történt a fővárosi autóbuszközlekedés legsúlyosabb balesete. 1949. szeptember 25-én vasárnap a egy 22-es jelzésű busz út melletti fának ütközött. A szerencsétlenségnek 12 halálos és 15 súlyos sérült áldozata volt.

A 49-es gyorsjárat az 1950-es években megszűnt, a Ságvári-ligeti autóbuszforduló helyén ma egy bezárt büfé padjai és autóparkoló található. A 22-es járat mindmáig fannmaradt. Betétjáratai megszűntek, viszont évtizedek óta létezik gyorsjárat változata. A Budakeszin túlra közlekedő távolsági járatokat továbbra sem a fővárosi tömegközlekedési vállalat, hanem a Volán üzemelteti.