Érdekes volt megnézni az egykori úttörővasutas ellenőrzőmet, hogy mikor és milyen szolgálataim voltak Ságvári-liget állomáson. A bejegyzéshez tartozó kép a szolgálatokról szóló sorokat mutatja.A legelső tanuló szolgálatom 1984. június 16-én szombaton Hűvösvölgy állomáson volt. Összesen 94 szolgálatom volt az Úttörővasúton. Az utolsó 1988. augusztus 28-án vasárnap Úttörőváros állomáson rendelkező beosztásban. Csak most, majdnem húsz évvel később tűnt fel, hogy mindkétszer ugyanaz, Deme Gézáné (Kati néni) volt az állomásfőnök.
Ságvári-ligeten először 1984. július 15-én vasárnap voltam szolgálatban. Ez volt az ötödik tanuló szolgálatom. A tábor utolsó napja volt, vasárnap lévén "A" menetrend szerint közlekedtek a vonatok. Az állomásfőnök az a Marczinkó Istvánné (Aranka néni) volt, aki a legrégebb óta – szó szerint évtizedek óta – dolgozott már az Úttörővasúton.
Szinte minden szolgálatomból emlékszek valamire. Az ötödik tanuló szolgálatomból arra, hogy amikor állomásra vagyunk beosztva, akkor az állomásfőnök irányítja a pajtások munkáját, nem a felnőtt vonatszemélyzet. Sose felejtem el, ahogy az egyik vonatkeresztezésnél bent állt a két vonat, az egyikről a vonat- vagy mozdonyvezető utasított valamire, és egyszer csak meghallom az állomásfőnök hangját a hangosbemondóban: "Tanuló pajtás, hozd be a kannákat!" A jellegzetes, ellentmondást nem tűrő hangján. Nagyon szerettem volna láthatatlanná válni, és úgy végigkullogni a peronon a forgalmi irodáig. Bent pedig elmondta a leckét.
Legközelebb 1985. február 3-án vasárnap voltam szolgálatban Ságvári-ligeten, pénztáros beosztásban. Majd a rákövetkező szolgálatomban, 1985. március 5-én kedden újra, naplózó beosztásban. Mivel ez volt a tízedik önálló szolgálatom, és egymás után kétszer ugyanazon az állomáson voltam, a nagyobbak már tudták, hogy az ezt követő szolgálatban ugyanitt lesz az első rendelkező szolgálatom.
Az első rendelkező szolgálatom nagyon nehéz volt. Egyszer talán erről is írok egy bejegyzést. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy a 97/5 értékelés 1985-ben is gyengének számított. Ennél rosszabb értékelést csak egyetlen egy szolgálatomban kaptam.
Ezután viszont több mint egy évig nem voltam szolgálatban az állomáson. A 40. szolgálatom volt a következő alkalom. Ekkor is rendelkező voltam. Ez volt az első kisegítő szolgálatom.
Utolsó alkalommal 1988. augusztus 10-én szerdán, nyolcadikos koromban, az utolsó táboromban voltam szolgálatban az állomáson. Ekkor már tudtam, hogy szeptembertől a vasútforgalmi szakközépiskolába fogok járni. Az Úttörővasúton annyira megtetszett a vasúti végrehajtó szolgálat, hogy meg voltam győződve róla, hogy felnőtt koromban vasutas leszek. Végül nem lettem, de ez már egy másik történet.
