A vasútvonal építésekor, a nyomvonal pontos kijelölésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a Budakeszi utat a leginkább megfelelő helyen keresztezzék.A Budakeszi úton már az 1940-es évek végén is jelentős volt a közúti forgalom. Budakeszi és a környező települések tervezett fejlesztése várhatóan növelte az út forgalmát. Ekkor még a Budaörs felé haladó autópályával se számolhattak, hiszen annak tervezését csak 1964-ben kezdték meg.
Ezért a vasútvonalat a közút fölött mindenféleképpen hídon, és nem szintbeli kereszteződéssel, tervezték átvezetni. A pálya meredekségét is tovább növelte volna, ha szintbeli keresztezést létesítenek.
A híd helyének kijelölését megelőzte az a döntés, miszerint a vasútvonal a Nagy-Hárs-hegyet keletről, azaz Lipótmező és Hűvösvölgy felől, nem pedig nyugatról, azaz a Petneházy-rét felől kerüli meg.
A híd helyét végül a Nagy-Hárs-hegy és a Pozsonyi-hegy (a János-hegy egyik nyúlványa) közötti nyeregben, a Budakeszi út legmagasabb pontján, az egykori budaszentlőrinci pálos kolostor romjai közelében jelölték ki. Itt volt lehetőség a legkevesebb földmunkával és minden szempontból a lehető leginkább optimális feltételekkel vasúti hidat építeni.
A Budakeszi úti hídon a vonatok egyenes vágányon, azonban jelentős emelkedőn haladnak. A híd előtt és után ellentétes görbületű ívek találhatók.
A hídon gyalogos járda nem épült. A kirándulók a közeli erdei sétautakat és a kijelölt gyalogátkelőhelyet használhatják. Szervizlépcsőt se létesítettek, nehogy megkönnyítsék gyalogosok feljutását a hídra.
Vasúti forgalmi szempontból a híd az állomás területéhez tartozik. Az állomásépület felől tekintve a hídon túl található az "A" bejárati jelző, ami az állomás határát képezi. A bejegyzéshez tartozó képen a jelző szürkére festett hátoldala, a háttérben a Pozsonyi-hegy is látható.
