Sikerült egy jobb képet találnom a Kis Piri motorkocsiról, mint amit az előző bejegyzésben megmutattam.Ez a fotó szintén képeslapként jelent meg. Az akkoriban kedvelt technikával készült, azaz a fekete-fehér fotót utólag kiszínezték.
A képen nemcsak a motorkocsit érdemes megfigyelni. Látható, hogy még nincs kerítés az első vágány mellett. Ennek létesítését a nagy utasforgalom tette szükségessé röviddel az átadás után.
A váltó felé húzódó földnyelven még nincsen kialakítva az étterem terasza. Az egykori étterem is csak röviddel a második építési szakasz és egyúttal az egykori Ságvári-liget állomás átadása után nyitott meg.
A képen jól kivehető, hogy a vasútvonal folytatása részére milyen mély bevágást nyitottak a Nagy-Hárs-hegy egyik kisebb nyúlványában. Maga az állomás is egy részint a hegyoldalba ékelt, részint feltöltéssel létrehozott teraszon fekszik.
A rézsű tetején sétautat nyitottak. A motorkocsi takarásában lépcsős feljárót is építettek. Ezt a későbbiekben elbontották, mivel igen balesetveszélyesnek bizonyult. Egy ideig fakerítéssel próbálták a túrázókat megakadályozni abban, hogy a rézsűn keresztül az állomásra leereszkedjenek. Végül a gyalogutat is megszüntették, a ligetes hegyoldalt pedig hagyták benőni ez erdő által. Évtizedeken át a sűrű erdő határolta az állomást a Nagy-Hárs-hegy felől. A 1990-es évek vége felé azonban a kirándulók kitapostak egy utat az erdőn és a meredek rézsűn át, és ismét keresztüljárnak a vágányokon.
A távolban, a váltó után egy vagy több személykocsi áll. Hasonlóan a Gyermekvasút többi középállomásához, Ságvári-liget állomáson sem épültek mellékvágányok. Járművek tárolására csak a vasútvonal későbbi folytatását képező vágány volt felhasználható.
