Váltógondozás

A Gyermekvasúton a váltókat a felnőtt vezető váltókezelők gondozzák.

A gyermekvasúti vezető váltókezelőknek két feladata van. Egyrészt Széchenyi-hegy állomáson általában ők felügyelik a váltókezelő pajtás munkáját, aki külön szolgálati helyiségben, az I. sz. állítóközpontban – közkeletű nevén toronyban – teljesít szolgálatot. Másrészt ők gondozzák az állomási váltókat a vonal teljes hosszában, valamint a Széchenyi-hegyi motorszínnél lévőket is.

A nagyvasúton a váltókat maguk a váltókezelők gondozzák. A vonatközlekedés és tolatási mozgások szünetében, tehát amikor a többi feladatuk megengedi, végzik a váltógondozást. Olyan szolgálati helyen, ahol nincs váltókezelő, a helyi lehetőségek függvényében szabályozzák, hogy ki gondozza a váltókat.

Leegyszerűsítve a dolgot a váltógondozás abból áll, hogy a váltót rendszeres időközönként megvizsgálják és megtisztítják. A mozgatható alkatrészekről eltávolítják a szennyezett kenőanyagot, majd frisset hordanak fel. A váltóból és közvetlen környezetéből eltávolítják a nem oda való anyagokat. A bejegyzéshez tartozó képen látható szépjuhásznéi 2-es számú váltó például rendszeresen tele van fenyőtűvel és tobozzal, amit a közeli fenyőfákról hord bele a szél.

A gyermekvasutas váltókezelők feladatai között természetesen nem szerepel a váltógondozás. Sok évtizeddel ezelőtt a pályafenntartási szakszolgálat gondozta a váltókat, majd az állomásfőnökök feladata lett. Néhány éve, amióta van felnőtt vezető váltókezelő, őket bízzák meg a váltók gondozásával.