Vasúti tábeszélők (1. rész)

A Gyermekvasút állomásain többféle telefont, vasúti nevükön távbeszélőt használnak.

A vasúti távbeszélők rendeltetése, hogy megbízható kapcsolatot létesítsenek a különböző szolgálati helyek között. A technikai fejlődés magával hozta, hogy a távíró berendezések mellett a vasúttársaságok amint lehetett, elkezdték kiépíteni saját távbeszélő-hálózatukat. Még ma is gyakran emlegetik, hogy a MÁV már akkor saját országos gépkapcsolású rendszerrel rendelkezett, amikor a nyilvános telefonokat postáskisasszonyok dugaszolókkal kapcsolták, és gyakran húsz évet kellett várni a megigényelt készülék telepítésére.

Az Úttörővasutat már a megnyitáskor felszerelték saját távbeszélő hálózattal. Az eltelt évtizedek során természetesen számos változtatást hajtottak végre követve a műszaki fejlődést és a kisvasút szervezeti változásait. A kívülállók számára leginkább szembetűnő különbség talán az, hogy az egykor a vasúti pálya mellett, póznákon futó légkábeleket a föld alá helyezték. A kezdetben használt harangjelző és Morse-távíró berendezéseket már az első évtizedekben megszüntették.

Ma is használatban van viszont a vonali távbeszélő és az állomásközi távbeszélők. Széchenyi-hegy állomáson a forgalmi irodát és a váltóállító központot helyi forgalmi távbeszélő köti össze.

Mint a Gyermekvasút valamennyi állomása, Szépjuhászné is be van kötve a vonali távbeszélőbe. Ezen bármelyik állomás bármelyik másikkal, egy időben akár több másikkal, vagy az összes állomással tud beszélni. Köznapi szóhasználattal konferenciabeszélgetést is le lehet bonyolítani vele.

A két nyitva tartó szomszéd állomással egy-egy állomásközi vonal köti össze az állomást. Alapértelmezés szerint tehát János-hegy és Hárs-hegy állomásokkal lehet beszélni az állomásközi telefonon. Azonban minden középállomás fel van készítve arra, hogy szolgálatszünetelés idejére az állomásközi távbeszélőt átkapcsolják. Normál hétköznapokon, amikor csak a két végállomáson és Szépjuhásznén van szolgálat, a többi középállomás át van kapcsolva, így az állomásközi távbeszélőn Széchenyi-hegy, illetve Hűvösvölgy a két szomszéd állomás.

A vonali és állomásközi vonalak nem gépkapcsolásúak, és teljesen függetlenek a közforgalmú telefonhálózattól. Ezek úgynevezett LB (local battery = helyi elemes) vonalak. Áramforrásukat helyben telepített elemek vagy akkumlátorok biztosítják. A három vonalat közös telefonkészülékről használják, a vonalak között kézzel váltanak. A többi állomáson úgynevezett hármas belépőt használnak, amely mechanikus, Szépjuhászné állomáson azonban egy mini kapcsolópulton lehet kiválasztani a használni kívánt telefonvonalat. A csengetés szintén kézzel történik, bár nem a háborús filmekből ismert induktorozással, hanem az akkumlátort használva, elektromos csengővel.

A pult a forgalmi irodában, a rendelkező asztalba van beépítve úgy, hogy a rendelkezőnek bal kézről essen. Az asztalt és a kapcsolópult eredeti változatát 1973-ban telepítették az Úttörővasút megnyitásának 25. évfordulója alkalmából. Megtartották azonban annak lehetőségét is, hogy szükség esetén hármas belépőt és hagyományos telefonkészüléket csatlakoztassanak a rendelkező asztalhoz.

A telefonkészülék érdekessége, hogy két kézibeszélője van. Bár a közleményeket általában a rendelkező pajtás adja és veszi, a felnőtt állomásfőnöknek is lehetősége biztosítanak részt venni a beszélgetésekben. A jelenleg érvényes szabályok szerint az állomásfőnöknek minden engedélyadást végig kell hallgatni és jóvá kell hagyni.

A telefonok kezelését a gyermekvasutas tanfolyam elején, a Távközlő és biztosító berendezések című tantárgy első néhány foglalkozásán tanulják meg a gyerekek. A berendezések kezeléséből a felnőtt állomásfőnököknek is vizsgát kell tenni.