A régi képek között keresgélve mindig valami újat talál az ember. A mai bejegyzésben bemutatott kép az 1967-ben megjelent Budapest közlekedése című könyvből való.Emblematikus kép volt ez az akkori Úttörővasútról. Egy jellegzetes nyári szerelvényt mutat be, amint Ságvári-liget állomásról János-hegy felé tart.
A vonatot az Mk49, 2007 pályaszámú dízelmozdony továbbítja. Ez a gép 1961-ben történő forgalomba állításától egészen 1973-ban történő leállításáig az Úttörővasút állományába tartozott. Mögötte egy kis kilátókocsi, egy nagy kilátókocsi, majd egy zárt személykocsi látható. Akkoriban mindhárom típusból nyolc-nyolc darab volt. A kis kilátókocsik közül már csak egy, a nagy kilátókocsik és a képen látható típusú zárt személykocsik közül mind a nyolc-nyolc ma is közlekedik a Gyermekvasúton.
Az Mk49 sorozatú dízelmozdonyok a ma is használt Mk45 sorozatúaknál már átadásukkor is kisebb teljesítményűek voltak. Menetrend szerinti vonatba három nagy kocsit sose soroztak be.
A szerelvények összeállításánál alapszabály volt, hogy a Széchenyi-hegy felőli végére a legkisebb tömegű, a Hűvösvölgy felőli végére a legnagyobb tömegű kocsi került. Ezt a kanyargós hegyi pályával és a légfékberendezés használatával indokolták: a fékhatás esetleges lassú kialakulása vagy a fékberendezés meghibásodása esetén a lejtőn lefelé közlekedő vonatnál nem fordulhatott elő, hogy a nagyobb tömegű, fékezés nélkül maradó kocsik a kisebb tömegű, már fékezett kocsira torlódnak, így azt esetleg kisiklatják. Amíg az Mk49 sorozatú mozdonyok teljesítménye látványosan nem romlott, arra is ügyeltek, hogy a nyári szerelvényekben is legyen zárt személykocsi.
A vonaton kívül azonban egyéb érdekességeket is rejt a kép. A vonat mögött látszik az állomás eredeti, alak bejárati jelzője. Újabban sok helyen azt hangoztatják, miszerint az állomás 1949-től 1973-ig,tehát átadásától a Dominó 55 rendszerű biztosító berendezés üzembe helyezéséig, nem biztosított szolgálati hely volt, amit gúlás védőjelző fedezett. Eddig ez a leginkább egyértelmű és mindenki számára nyilvánvaló képes bizonyíték arra, hogy az állomás biztosított szolgálati hely volt.
Egy kevés látszik a környező parkból is. A fák között rálátni a Budakeszi útra, sőt azon túlra is. Látszik, hogy nem csak nevében volt liget az állomás környéke.
A kép jobb szélén egy lejtésjelző is látható. Jelentése: 90 méter hosszon 27 ezrelékes lejtés következik. A lejtésjelzőket az 1980-as évek második felében szüntették meg. A pálya meredekségére vonatkozó információkra főleg a gőzmozdonyok mozdonyvezetőinek és fűtőinek volt szüksége, illetve a lejtésről tájékoztató táblák a kézifékkel és a kezdetleges légfékberendezéssel fékezett vonatok személyzete számára volt fontos.
