Ma Dűlőkeresztelő teljesítménytúra címmel rendeztek több túrát. A résztvevők több távon indulhattak, ki-ki a maga felkészültségének megfelelő szintet választva. A legkönnyebb kiírás 8 km távra szólt. Az útvonal a Normafától indult, a János-hegy és a Szépjuhászné érintésével kellett eljutni a hűvösvölgyi Nagyrétre.
A túra címe egy több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményre, az úgynevezett dűlőkeresztelőre, más néven dűlőnév-keresztelőre utalt. A reformkor a német nyelv fokozatos kiszorulását és a magyar nyelv használatának terjedését hozta még a budai polgárság köreiben is. Megelégelvén, hogy a városkörnyéki földrajzi nevek mind német nyelvűek, melyek többsége tükörfordításban nem is volt használható, egyre hangosabban szorgalmazták új megnevezések megalkotását. A több évig tartó mozgalom elérte, hogy Buda közgyűlése 1847-ben több tucat új elnevezést fogadjon el. A még ma is használatos nevek többségét maga Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos javasolta. Az ünnepélyes dűlőkeresztelőt néhány nappal a városi tanács döntése után, 1847. június 19-én tartották. Ekkor lett – többek között – Kukukbergből Csillebérc (akkori helyesírással: Csillebércz), Sauwinkelből Zugliget és Kleine Schwabenbergből Sváb-hegy.
A teljesítménytúra résztvevői menet közben egy totót is kitöltöttek. A kérdések magával a dűlőkeresztelővel és az útvonalon látottakkal voltak kapcsolatosak.
A szépjuhásznéi ellenőrző pont most is az állomási büfénél volt. A résztvevők a János-hegy felől, a Budakeszi utat keresztezve érkeztek. A rövidebb útvonalon túrázók az állomás mögött, a zöld kör jelzésű erdei úton indultak tovább a Kis-Hárs-hegy irányába. A nehezebb változatot teljesítők a sárga sáv jelzést követve a nagy-hárs-hegyi Kaán Károly-kilátó felé indultak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.